Az én zöld utam

Körülbelül 2-3 éve kezdem el mélyebben foglalkozni a fenntarthatóság fogalmával és a tudatos életmód kialakításával. Persze már előtte is szelektíven gyűjtöttem a hulladékot, nem pazaroltam az energiát és gyűjtőhelyre vittem a használt olajat, de ahogy egyre többet olvastam a témáról, ezzel kapcsolatos dokumentum filmeket néztem, úgy csökkentek az igényeim a különböző termékek iránt és nőttek az elvárásaim azokkal a dolgokkal kapcsolatban amiket muszáj volt megvennem.

Amikor az első ilyen filmet megnéztem, akkor döntöttem el, hogy lehetőség szerint nem vásárolok fast fashion üzletben. Mivel jómagam is ruhákat készítek, így elég kevés alkalmam volt egyébként is ilyen üzletekben megfordulni, de ezután a film után még kevesebb lehetőséget adtam magamnak az ilyen boltokból való ruhák beszerzésére. Nem szeretnék erről a filmről hosszasan írni, de annyit elárulok, hogy sokkoló és kiábrándító. Azt javaslom nézze meg mindenki akit érdekel: “The true cost” a címe.

A másik ilyen film a környezetvédelem koronázatlan királyától, David Attenboroughtól az “Egy élet a bolygónkon” című tökéletes alkotás, amit egyébként én személy szerint kötelezővé tennék mindenki számára. Sok- sok rettenetes dologgal szembesíti a nézőt, azzal kapcsolatban, hogy hogyan zsákmányoljuk ki a földünket mi emberek, de a végén mégis ott marad egy kis reménysugár számunkra, hogy még mindig nem késő változtatni, csak tegyük már meg végre!!! Ezt is ajánlom figyelmetekbe, ha még nem láttátok.

A legújabb, legalábbis számomra az “A fenntartható halászat valódi arca” című dokumemtumfilm. Erről csak annyit mondanék, hogy én nem vagyok egy nagy halász, horgász rajongó, de amit eddig gondoltam a halászatról (kedves kis halász hajók a tengeren, Iglo bácsi a kedves szakállas tengeri télapó, stb.) az messze nem az amit ebben a filmben láttam. Azt gondolom, ha valaki sokat foglalkozik a témával, akkor előbb- utóbb beszippantja és elkezd érzékennyé válni, majd egyre jobban odafigyel a körülötte lévő dolgokra. Aztán pedig csak sodródik az árral. Már nem akar vásárolni konkrétan semmit, alaposan utána jár a termék eredetének amit éppen vásárolnia kell, mindent de mindent megpróbál újra hasznossá tenni, majd végül egy nap, arra ébred, hogy nem akar többé húst enni. Legalábbis velem így történt. Én őszintén hálás vagyok, hogy az utam ilyen irányba halad, mert mióta nem eszem húst sokkal könnyebb vagyok testileg és lelkileg is. 💛

Természetesen erről hosszabban is tudnék mesélni, de inkább azt mondom nézzétek meg a filmeket, olvassatok minél többet a témával kapcsolatban! Kíváncsi vagyok, hogy a ti utatok merre vezet majd. 💛