Környezetkímélő anyagok – 1. Rész

Mostani kétrészes írásunkban a növényi alapú környezetkímélőbb anyagokól lesz szó. Az első részben a közismertebb textil alapanyagokkal foglalkozunk, míg a második részben az újabb és alternatívabb megoldások felé kanyarodunk.  

Fontos leszögezni már az elején, hogy teljesen környezetbarát anyag napjainkban még nem létezik, noha tudósaink dolgoznak rajta. Léteznek azonban olyan növényi textil alapanyagok, amelyek nem terheli nagy mértékben a környezetünket.

Mielőtt a konkrét textíliákról szót ejtenénk nézzük meg, hogy milyen szempontokat kell figyelembe vennünk, amikor környezetkímélő anyagokról beszélünk? 

  • Mennyiség: mekkora környezeti befektetéssel, milyen mennyiségű anyagot lehet előállítani?
  • Tartósság: mennyire tartós az adott textil, milyen sokáig lehet használni?
  • Energiaigény: mekkora az előállítás, feldolgozás, szállítás energiaigénye?
  • Veszélyességi fokozat: mekkora a káros anyag kibocsátás az előállítás és a feldolgozás során, illetve, hogy milyen mértékű a káros anyag helyettesítési faktora, vagyis milyen ártalmas vegyi anyagok használata csökkenthető?
  • Újrahasznosítás: milyen mértékben és milyen céllal hasznosítható újra a metéria?

Ezeknek az adatoknak az ismeretében tudjuk mérni, hogy mekkora „lábnyomot” hagyunk, amikor adott anyag vásárlása mellett döntünk. 

Most pedig, hogy a vizsgálati szempontokat ismerjük térjünk is rá magukra az anyagokra!

A pamut

100%-ban növényi alapú, valamint teljesen lebomlik, ami hatalmas pozitívuma. Emiatt jó választásnak is tűnhet, azonban figyelembe kell venni a termesztés és feldolgozás vízigényét is. A pamut előállításának vízigénye pedig jelentősen magasabb, mint a többi növényi anyag alapanyaé. Szóvá kell tenni továbbá, hogy termesztése rengeteg vegyi anyag használatát követeli meg, illetve, hogy jó minőségű, – akár étel termesztésre is alkalmas – termőföldet igényel. Nem utolsó sorban pedig meg kell említeni, hogy a pamutot jelentő gyapotföldeken sokszor kényszermunka-táborokban raboskodó (politikai)foglyok dolgoznak a növények termesztésén és betakarításán. 

A len

Régóta méltán népszerű anyag, kiváló nedvszívó és légáteresztő képességgel bír. Előállítása a pamutnál környezetbarátabb, vízigénye alacsonyabb. Vegyszeres kezelést sem a termesztés, sem pedig a feldolgozás során nem igényel.  Környezetkímélő mivoltát erősíti, hogy a len nem igényel gazdag termőföldet, így az egyéb kultúrnövény és állattartásra alkalmatlan területeket fel lehet használni len termesztésére. Antimikrobális hatása miatt sokszor keverik más anyagokkal, így gyakran találkozunk vele kevert kötöttáruk és ágyneműk között is. 

A kender

Az egyik legősibb és legelterjedtebb kultúrnövény. A divatiparban mégis keveset hallani róla, pedig mind az előállítása, mind pedig a környezeti lábnyoma indokolttá tenné a használatát. Előállítása során megközelítőleg 70 százalékkal kevesebb vízre van szükség, mint a pamut esetében, vegyszeres feldolgozást nem igényel (ez sajnos nem jelenti azt, hogy teljesen mellőzik is). A kenderből készült anyagok 100 százalékosan lebomlanak. Az ebből készült ruházat kimondottan tartós, természetes, antibakteriális hatása mellett gombaölő tulajdonságokkal is rendelkezik. 

A bónusz pedig, hogy a kender természetes UV szűrő is.

A kender, mint kultúrnövény termesztését és használatát viszont sok ország nem támogatja a rokon növények illegális státusza miatt. 

Írásunk második részében az alternatív, cellulóz alapú anyagokról, valamint az egyre népszerűbb ananász és bambusz textilipari felhasználásairól lesz szó. Extraként, pedig hozunk egy teljesen új, még kutatott növényi forrást. 

Ne menjetek sehova, folytatjuk!