Környezetkímélő anyagok – 2. Rész

Ígéretünkhöz híven folytatjuk a növényi alapú, környezetkímélő textil alapanyagokról szóló cikkünket. 

Az első részben körbe jártuk, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni, amikor egy szövet környezetre gyakorolt hatásást akarjuk vizsgálni, valamint a legelterjedtebb és legősibb kultúrnövény-alapanyagokat néztük meg közelebbről. A mostani cikkben pedig egyre népszerűbb, alternatív textilek előállításáról és nyersanyagairól olvashattok. 

Egy-egy szövet fajta környezeti lábnyomáról és annak szempontjairól itt tudsz részeletesebben olvasni. Röviden összefoglalva pedig ezt az öt aspektust kell vizsgálni: mennyiség, tartósság, energiaigény, veszélyességi fokozat, újrahasznosítás.

Nézzük is meg, hogy milyen egyéb növényi alapanyagokat használnak manapság a ruha/cipő/kiegészítő tervezők és gyártók.

A lyocell: 

Kevert cellulóz anyag, amelyet fák kérgéből állítanak elő, a viszkóz textília modern, környezetbarát verziója. Ennek köszönhetően teljesen lebomlik és 100 százalékig komposztálható. Az előállítása során használt víz mennyisége jelentős, viszont nem jelent nagy környezeti terhelést. Ez azért lehetséges, mert egy úgynevezett zárt rendszerben történik az oldóanyagok használata, vagyis a felhasznált vizet megtisztítják és így az újra felhasználhatóvá válik. Vegyszeres kezelést csekély mértékben igényel, viszont a fent leírt rendszernek köszönhetően a kemikáliák sem jutnak ki a természetbe, azok is ismét felhasználhatók.  A lyocellból készült ruhák, puhák, kellemes tapintásúak, tartósak, valamint nagyon jó a nedvszívó és nedvességleadó képességük is, kiváló sportruházat alapanyag.

A bambusz:

A bambuszból kinyert textilipari alapanyag nagyon hasonlít a fent bemutatott lyocellre, felhasználása azonban nem annyira sokrétű. Termesztése teljes mértékben környezetbarát, mivel a bambusz a többi fához képest rekord sebességgel növekszik és ehhez sem műtrágyára, sem pedig egyéb vegyszeres kezelésre nincs szüksége. Fenti pozitív tulajdonságain kívül fontos, hogy biológiailag lebomló anyagot lehet belőle előállítani. A divatiparban egyre elterjedtebb, mivel tartós, selymes tapintású szövetet lehet belőle előállítani. Azonban árnyoldala is van a bambusz textilipari felhasználásának: ahhoz, hogy szövet készülhessen a bambuszból nagy mennyiségű vegyszerre van szükség, amelynek nem megfelelő kezelése súlyos környezeti károkat okozhat. 

Az ananász:

Egyre népszerűbb szövet alapanyag, sokszor piñatex néven találkozhatunk vele. A Fülöp-szigeteken kifejlesztett anyag először bőr alternatívaként indult hódító útjára, merítve a tradicionális Fülöp-szigeteki viselet sajátosságaiból. A piñatexaz ananászt termő pálmák leveleiből készül, amelyet másra nem igazán használnak fel, általában hagyják elrothadni vagy elégetik azokat. A fel nem használt leveleket biomasszába keverik, vagy műtrágyát állítanak elő belőle. A teljesen vegán bőr alternatívának azonban vannak hátrányai is. Előállításához nagy mennyiségű petróleumot használnak, amely miatt ugyan újra felhasználható, viszont nem 100 százalékig biológiailag lebomló az ebből készült termék. Emiatt a környezetkímélőségét sokan megkérdőjelezik. 

A beharangozott bónuszként pedig ismerjük meg közelebbről a hínárt és a gombát, amellyel nem csak a vacsoránkat, hanem a ruhatárunkat is feldobhatjuk: 

A hínár

Jelenleg a hínár tűnik a legkörnyezetkímélőbb textil alapanyagnak, ennek pedig számos oka van. Először is fontos, hogy a hínár a világon leggyorsabban növekvő növény, a fent említett bambusznál tízszer gyorsabban fejlődik, így hínárral foglalkozni igencsak kifizetődő. Termesztése úgynevezett akvafarmokon történik, kontrolált, de természetes közegben. Feldolgozásához nem kellenek vegyszerek, valamint a hínár tisztításakor mikroműanyagokkal sem terheljük a természetet. A hínárból készült ruházat 100 százalékig lebomlik, teljesen komposztálható, vagy állati fogyasztásra is abszolút alkalmas. Az Amerikai Egyesült Államokban egy start-up vállalkozás a hínár alapú sportruházat és sportcipők fejlesztésével foglalkozik és igen ígéretes eredményeket értek el eddig. 

A gomba

A hínár mellett a másik legújabb alapanyag fejlesztés a gombákhoz kötődik. (Ezt nem soroljuk a növényi alapanyagok közé, hiszen a gomba nem növény, viszont vegán.) Az új kutatásoknak köszönhetően derült ki, hogy a gombák föld alatti része, az úgynevezett micélium alkalmas bőr hatású anyag készítésére. Részleteket még nem közöltek az előállítás menetéről, de az eddigi információk alapján azt lehet tudni, hogy többnyire megújuló anyagokat használnak az előállításához, amely egy, a valódi bőrhöz nagyon hasonló, puha és rugalmas anyagot eredményez. Az egyik nagy sportszergyártó cég 2021-re ígéri, hogy piacra dobja a gomba alapú edzőcipő kollekcióját. 

Reméljük tetszett a növényi alapú (plusz gomba) textíliákról szóló cikksorozatunk és az érdeklődőknek segítettünk egy kicsit könnyebben eligazodni a ruhacímkék jelzéseinek rengetegében. 

Tudatosabb és a környezetbarátabb shoppingot kívánunk minden kedves olvasónknak!